Elmondható, hogy az eltérő nemzetfelfogásokhoz, kultúrakoncepciókhoz más-más társadalom-felfogás és társadalomszervezési elvek is társulnak. Ez azonban nemcsak a társadalom-, illetve nemzetfejlődési pálya függvénye, de – mivel a társadalomszervezés sosem értéksemleges – ideológiai jegyeket is magán visel.
Amikor kulturális, társadalomszervezési törésvonalakról beszélünk európai szinten (a jelenlegi európai politikai viták kontextusában leginkább „Nyugat” és „Kelet” között), akkor elsősorban ennek az ún. racionális (liberális) felfogásnak és a hagyományelvű (konzervatív) felfogásnak az ütközéséről szólunk. Azonban fel kell hívnunk a figyelmet egy jelentős ellentmondásra, disszonanciára is. Míg az EU keleti tagállamai a társadalomszervezéssel összefüggő kérdésekben gyakran hivatkoznak a történelmi tradíciókra, aközben ezeket a társadalmakat – történelmi okokból – talán a legkevésbé jellemezhetjük szerves társadalomfejlődési pályával. A másik oldalon viszont amíg a liberális („racionalista”) társadalomszervezés előszeretettel hivatkozik – célként és önigazolásként – a társadalmi kohézióra és integrációra, addig társadalomfilozófiája és közjófelfogása alapvetően individualisztikus, politikai döntéseiben gyakran nélkülözi a kommunitárius (közösségelvű) perspektívát, s a liberális „kánon” részévé tett multikulturalizmus szociológiai tanulmányok szerint is alkalmatlannak bizonyult a társadalmi integráció hatásfokának javítására. (Sőt, deklarálta, hogy teljes társadalmi integrációra – ami nem azonos az asszimilációval – nem is törekszik, helyette megelégszik a funkcionális integrációval. ) A liberális társadalom- és politikaformáló felfogással szemben ráadásul gyakran felmerül az elitizmus vádja (a liberálisok részéről pedig az anti-establishment erőkkel szemben a populizmusé), ami a belpolitikában a „liberalizmus” és a „demokrácia” politikai eszméje közé éket ver (noha a nyugati liberális demokráciákban axióma, hogy a két fogalom nem választható külön egymástól). Ez az ellentét részben átértelmezve az európai szintéren is megjelenik (különösen a föderalista-szuverenista vitában ).