„Miért tesznek úgy egyes elemzők, mintha nem értenék, hogy a klasszikus liberális elvek (amelyeket „demokratikus minimumként” még a nem liberális pártok is osztanak), valamint az ún. liberális demokrácia (ami csak magasabb absztrakciós szinten létezik) nem egylényegűek?”
Mióta Orbán Viktor a politológiai szakirodalom által adott értelmezés helyett új tartalommal töltötte fel az „illiberális állam” kifejezést, egyre többeket foglalkoztat az a kérdés, hogy a nyugati értelemben vett liberális demokrácia mennyiben előfeltétele, szükséges velejárója olyan fogalmaknak, mint „demokrácia”, „jólét”, „egyenlőség”, vagy „szabadság”. A kérdés azért is érdekes, mert egyrészt heves érzelmi reakciókat vált ki még a társadalomtudósokból és a különböző gazdaságfilozófiai iskolát követő közgazdasági szakemberekből is, másrészt noha erőteljes morális-filozófiai tartalommal bír, ha csak az eltérő politikai konstellációk között érvényesülő gazdasági modelleket szemléljük komparatisztikus módon, számos ellentmondásra is felhívja a figyelmet.