Adatsoraink közvélemény-kutatás adataira épülő becslések, melyek a belföldi listás szavazatok megoszlására vonatkoznak. Az utolsó, becslés alapját jelentő ezer fős kutatásunk mintavétele 2018. április 3-tól április 6-ig zajlott.
A részvételi adatok viszont komoly átrendeződést mutatnak. Bár a választáson való részvételi hajlandóság már december óta növekszik folyamatosan, az elmúlt két hétben jelentősen megugrott, jelenleg 71 százalékon áll (+/- 3 százalék), vagyis 68 százaléktól a magyar rekordot jelentő 74 százalékig terjed becslésünk szerint. Ez csúcsot jelent az Intézet méréseinek történetében, 70 százalék feletti eredményt még sohasem mértünk, kiélezett időközi választás esetén sem.
Az elmúlt hetekben jelentős átrendeződést nem tapasztaltunk a pártpreferenciák terén, a Fidesz-KDNP továbbra is meggyőző fölénnyel vezet, a választani tudó biztos szavazók 41 százaléka adná a voksát a kormánypártokra. A Jobbikra, ahogy az előző hónapban is, 25 százalék szavazna, míg a harmadik helyezett MSZP-re a biztos szavazó pártválasztók 13 százaléka. A mérési adatok alapján az LMP és a DK is bejut a Parlamentbe, rájuk 7-7 százalék szavazna. A Momentum viszont egyre távolabb kerül az 5 százalékos küszöbtől, rájuk az MKKP-hoz hasonlóan 2 százalék szavazna; az Együtt 1 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Összevetve az elmúlt hónap különböző adatait, elmondható, hogy az ellenzéki szavazótáborok egyre tudatosabbak, növekszik az átszavazás jelentősége, illetve az egyes egyéni döntések minőségüket tekintve is egyre jobbnak, „tudatosabbnak” mondhatók. Konklúzióként kijelenthető, hogy a magas részvétel, az aktív kormányváltást akaró bizonytalanok urnáknál való megjelenése, illetve a 600 000 fő taktikai szavazó már annyira befolyásolja a választókerületi eredményeket, hogy az a Fidesz abszolút többségét is veszélyezteti.