Elemzésünkben röviden bemutatjuk, milyen tendenciák uralkodnak a nagyvilágban a külföldiek termőföldszerzése (=land grabbing) körül. Kifejtjük, milyen folyamatok játszódnak le hazánkban és az Európai Unió országaiban a termőföld megtartásáért, a gazdálkodás hagyományos módjának megvédéséért vívott „küzdelemben”.
Anyagunk aktualitását adja, hogy 2014-ben lejár az európai uniós polgárok földvásárlására vonatkozó magyar moratórium, melyet az EU engedélyezett számunkra 7+3 évre, ám a jogi és szabályozási lépéseket most kell megtennünk. Termőföldünk védelme szempontjából a 24. órában vagyunk, egyrészt 2014. május 1-e közeledése miatt, másrészt, mert a tiltás ellenére az elmúlt húsz év során már egymillió hektárnyi, két megyényi (!) föld kerülhetett zömmel zsebszerződések útján idegen tulajdonba. A külföldiek további térnyerése már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, foglalkoztatási és szociális válsághoz, erősödő pénzkiáramláshoz vezet a magyar vidéken. A helyzet azért is tragikus, mert megfelelő birtokszerkezettel, kellő termelési színvonallal a magyar mezőgazdaság 17 millió ember ellátására lenne képes, a válságban lévő gazdaságunk kitörési pontja lehetne.