A politikai folyamatok és magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok kognitív olvasatának, miközben a születő magyarázatokban gyakran elsikkad az impulzív, emocionális tényező.
Bármennyire is szeretnénk a politikaformálást egy professzionálisan megkomponált, de minimum tudatosságra, szakmai és társadalmi reflexiókra törekvő folyamatként látni, a választói attitűdök, az érzelmek és indulatok által uralt közérzület és közhangulat aktív alakítója a politikának. A pszichológia, a politikai kommunikáció és marketing, a választói magatartás-kutatás területétől ugyan nem áll messze az érzelmek szerepének vizsgálata a politikában, ám ezt általában egy-egy meghatározott aspektusból, célorientáltan teszik, mellőzve a holisztikus szemléletet.