„Sokak Magyarországa” vagy „Polgári Magyarország”?
A centrális erőtér töretlensége nyilván elégedettséggel tölti el a Fideszt, ám egy hosszú távú stratégiában gondolkodó szereplőnek nem elegendő a pillanatot uralnia a közéleti diskurzusokon keresztül, de víziót, társadalmi-politikai narratívát is kell nyújtania.
Zöldeket beszélő államfő
Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakonferencia. Jórészt ezek és ehhez hasonló kifejezések ugranak be köztársasági elnökünk, Áder János neve hallatán. Szokatlan ez, abszurd vagy talán nevetséges?
Szétesés vagy mélyebb integráció – Válságjelek az EU-ban
Az utóbbi időszakban az EU-projektnek minden korábbinál összetettebb válságjelenségekkel kell szembesülnie, s láthatóan Európa vezetői – eszközök és/vagy politikai akarat hiányában – képtelenek adekvát válaszokat kínálni.
A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról
A negatív kampány egy kétélű fegyver lehet, ezért alkalmazását, annak szükségességét minden esetben alaposan meg kell fontolni, egyfajta „politikai költség-haszon elemzést” végezni.
„Igazából kivégeztük magunkat… újra” – Véber György
Az első osztályú magyar labdarúgó bajnokság és a futballcsapatok gazdasági modellje sok változáson ment keresztül az elmúlt években, az eredmények mégis elmaradnak. Ezt a témát járjuk körbe az alábbi cikkünkben!
Amerikai minták a Parlamentben
A Parlament elé tegnap benyújtott ÁFA csökkentés előremutató intézkedés, de a legnagyobb haszna mégsem ebben rejlik, hanem a törvény átmeneti jellegében. Hazánkban kevéssé ismert egyelőre a módszer, pedig az alkalmazásában nagy lehetőségek rejlenek.
Politikai korrektség a szólásszabadság tükrében
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.” /George Orwell: 1984/
Az érzelmek szerepe a politikában
A politikai folyamatok és magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok kognitív olvasatának, miközben a születő magyarázatokban gyakran elsikkad az impulzív, emocionális tényező.
Iránytű a budapesti olimpiához
Általánosságban véve megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége, méréseink szerint 52%-a támogatja a 2024-re tervezett budapesti olimpia megrendezését. A másik oldalon természetesen dominánsan jelen vannak az olimpiával „szembe helyezkedők”, ők a megkérdezettek 44%-át adják.
Egy este Szíriában
Emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények Szíriában? A polgárháborús országban sosem látott magasságokba emelkedik a „civilek” kárára elkövetett bűncselekmények száma. S, hogy melyik oldalhoz milyen bűncselekmények tartoznak? Cikksorozatunkban utána járunk!